Az a bizonyos, sokat emlegetett első benyomás… Általánosságban azt tartjuk, hogy ez a legfontosabb bármilyen ember kapcsolatban és abszolút meghatározó. Valóban így van?
Miért fontos az első benyomás?
Alapvetően meghatározza a másikhoz való hozzáállásunkat – ez teljesen biztos. Az első benyomás gyakorlatilag egy gyors térképezés, ami alapján eldöntjük, hogy szeretnénk-e kapcsolatot kialakítani az adott személlyel vagy sem. Szóval meghatározó, az biztos. Befolyásolja a későbbi hozzáállásunkat, a kapcsolat milyenségét.
Plusz, tényleg egy egyszeri és megismételhetetlen lehetőségről van szó – amivel ha akarunk, ha nem, mindenképpen élni fogunk.
Az első benyomás segít eldönteni, hogy érdemes-e további energiát fektetni, például, egy randiba vagy inkább hagyjuk békén egymást. Szóval van egyfajta védelmi, kímélő funkciója is. Ha azt az oldalt nézzük, hogy ki tesz ránk jó benyomást, abban benne vannak a korábbi pozitív és negatív tapasztalataink, a magunkkal hozott minták, örök igazságként megtanult családi bölcsességek.
Mi határozza meg az első benyomásunkat valaki másról?
Amikor találkozunk valakivel – legyen ez randi, új munkahely – az öltözékének, a kisugárzásának és a kommunikációjának (verbális és non-verbális) az összessége adja ki az első benyomást. És arról se feledkezzünk meg, hogy az első benyomást mi is tudjuk kicsit finomítani, hiszen egyes “hozzávalóinak” milyensége felett valamennyire van kontrollunk.
Az egyik ilyen az öltözék. Nyilván nem véletlen, hogy állásinterjúra sem az ezeréves, pörköltfoltos mackóban, hanem mindig kiöltözve, szépen megfésülködve megyünk. A másik az, hogy mit mondok. Ha egy randira gondolok és szimpatikus a randipartner, nem azzal nyitok, hogy részletesen ecsetelem, milyen volt, amikor múlt hónapban hasmenésem volt. (Természetesen 100%-ban soha nem tudunk mindenkinek megfelelni, de ezek a “tényezőket” van lehetőségünk valamelyest hangolni.)
És akkor ott vannak az abszolút befolyásolhatatlan “összetevők”. Nem tudhatjuk, hogy kiből mit vált ki a kisugárzásunk vagy a (non verbális) kommunikációnk. Lehet, hogy kellemetlen emlékeket idéz fel vagy sémákat aktivál és ha megfeszülök, se leszünk öribarik az új kollégával.
Minden esetben örökre meghatározó erejű az első benyomás?
Úgy gondolom, hogy nem! Többször előfordult már velem (is), hogy valaki első ránézésre egyáltalán nem volt szimpatikus, majd úgy alakult, hogy többet beszélgettünk és megkedveltem. Természetesen az is játszik, hogy valaki elsőre a világ legszimpatikusabb emberének tűnik, aztán kiderült egy idő után, hogy ez nem egészen így van. Így, érdemes megadni a lehetőséget mindenkinek, hátha az első benyomás mégsem volt teljesen pontos.
Vannak viszont olyan helyzetek, emberek, amikor azt érzi az ember, hogy “feláll a hátamon a szőr!”. Na ilyen esetben nem biztos, hogy az első benyomás nagyon sokat fog változni a későbbiekben.
Összességében úgy gondolom, hogy az első benyomás hasznos, hiszen tudattalanul alkot egy képet és a tudattalanunk sok olyan dolgot észre vesz, amit egyébként elkerülné a figyelmünket. Viszont nem minden esetben abszolút érvényű és sok esetben felülíródhat, ha kellően nyitottak vagyunk.
Hasznos volt számodra ez a bejegyzés? Iratkozz fel a hírlevélre, hogy elsőként értesülj az újdonságokról és a friss tartalmakról!
Téged is érdekel a pszichológia? Jelentkezz az Életfűszerező csapatába!
Szeretnéd, hogy még több értékes tartalmat készítsünk? Támogasd az Életfűszerezőt!