Legutóbb nagy általánosságban beszélgettünk az elhárító mechanizmusokról, amelyek automatikusan aktiválódó protektív működéseink és az a feladatuk, hogy védelmet nyújtsanak a kellemetlen, fájdalmas vagy éppen szorongáskeltő helyzetekkel vagy akár a saját belső impulzusainkkal szemben.
Mitől éretlen egy elhárító mechanizmus?
Az elhárító mechanizmusokat az alapján osztjuk érett vagy éretlen kategóriába, hogy a személyiségfejlődés során mikor alakulnak ki. Az éretlen elhárító mechanizmusok a személyiségfejlődés egy korai szakaszában, általában alapvető szükségletekkel kapán alakulnak ki. Ezen szükségletek kapcsán súlyos és ismétlődő frusztrációt él át az egyén és ez után fixálódnak az elhárító mechanizmusok.
Milyenek az éretlen elhárító mechanizmusok?
Röviden úgy jellemezhetőek, hogy az éretlen elhárító mechanizmusok nem teljes mértékben az egészséges feldolgozást segítik. Ide tartozik például a tagadás, a projekció, szomatizáció. Nézzük meg ezeket részletesen:
- tagadás: amikor egy rossz hírt nem veszünk tudomásul és úgy teszünk, mintha mi sem történt volna, például nem vesszük tudomásul, hogy rosszindulatú betegséget diagnosztizáltak nálunk – “ez lehetetlen!”, “velem ilyesmi nem történhet meg!”
- projekcióról akkor beszélünk, amikor a kellemetlen érzéseinket kivetítjük valaki másra – “azért van rossz kedvem, mert a kollégáim ma mind utálnak!”
- a szomatizáció nem mást jelent, mint amikor egy pszichés probléma testi tünete(ke)t ölt, ilyenek lehetnek – többek között – a nagy fokú stressz hatására megjelenő alvászavarok, hasfájás, szédülés, fejfájás
A felsorolás természetesen a teljesség igénye nélkül készült és még számtalan elhárító mechanizmust meg lehetne említeni, de talán ezek a legkönnyebben felismerhetőek.
Rossz, hogy ezek jelen vannak?
Alapjaiban – úgy gondolom – nem ördögtől való egyik éretlen elhárító mechanizmus sem, hiszen önmagunk védelmére hivatottak és valóban van védelmi szerepük. Az már rossz, ha nem ismerjük fel őket és mondjuk a menstruáció előtti hormonfröccs miatti rossz hangulatunkat, ingerlékenységünket projektáljuk a környezetünkre és emiatt alakulnak ki veszekedések, romlanak meg alapvetően jó és értékes kapcsolatok.
Az elhárító mechanizmusokat nem fogjuk tudni gyökerestől kiírtani, mint a gazt a kertben. Fontosak a pszichés működéseink szempontjából. Ha hagysz időt magadnak önismeretre, önmegfigyelésre, megtanulhatod felismerni, hogy mi miért zajlik benned, gond nélkül el fogod tudni dönteni, hogy amúgy jól kijössz a kollégákkal, csak közeledik a menstruáció első napja, így nehezebb bekapcsolódni a poénkodásba, vagy máskor sincs meg az összhang.
Ha még emlékeztek, nem beszéltünk az érett elhárító mechanizmusokról. Jövő héten övék lesz a főszerep!
Szeretnél Te is belevágni egy terápiás folyamatba? Töltsd le a ‘Hogyan válassz pszichológust?’ e-bookot.
Téged is érdekel a pszichológia? Jelentkezz az Életfűszerező csapatába!
Szeretnéd, hogy még több értékes tartalmat készítsünk? Támogasd az Életfűszerezőt!