testi-lelki egyensúly
Intimitás-rettegés | Hogyan kapcsolódik az alexitímiához?

Múlt héten az alexitímia volt a téma. Ezen a héten, hogy már jobban megismertük a jelenséget és a jellemzőit, kicsit mélyebben beleássuk magunkat abba, hogy hogyan tud kapcsolódni másokhoz az alexitímiás személy és milyenek a társas kapcsolatai.

Általánosságban elmondható, hogy az alexitímiás személyek távolságtartóak és személyközi kapcsolatokban meglehetősen hűvösen viselkednek. Gyakorlatilag nem is keresik más emberek közelségét, sőt egyenesen megrémiszti őket az a tény, hogy intim, érzelmileg közeli kapcsolatba kerülnek valakivel. Összességében véve életükben háttérbe szorul az emberi kapcsolatok fenntartása és gondozása.

Az alexitímiások szinglik?

Több kutatást folytattak le, amiben az alexitímiát vizsgálták, és azt találták, hogy sokkal több az egyedülálló az alexitímiások körében, mint azok között, akik nem jellemezhetőek ezzel az érzelemszabályozási problémával. Azonban azok, akik kapcsolatban élnek, sokkal kevésbé érzik elégedettnek magukat benne.

Az alexitímiások bizonytalanul kötődnek?

A legtöbb kutatás az alexitímiával foglalkozó szakirodalomban arra a válaszra jutott, hogy igen. Az alexitímiások között több az olyan ember, aki bizonytalan módon kötődik, mint az olyan, aki biztonságosan.

Na de mit is jelent ez?

Négy kötődési stílust különböztetünk meg két dimenzió, a kapcsolati szorongás és a kapcsolati elkerülés mentén. Ez azt jelenti, hogy attól függően, hogy mennyire jellemző valakire a kapcsolatain való szorongás, illetve a kapcsolatban mutatkozó elkerülés, besoroljuk valamelyik kategóriába az alábbiak közül:

  • biztonságos
  • elárasztott
  • elutasító-elkerülő
  • félelemteli-elkerülő

Ha bővebben szeretnél tanulni a kötődési stílusokról hallgasd meg az erről szóló podcast epizódom, mert itt nem fogom kifejteni külön ezt a témát.

Általában az alexitímiások az elárasztott, az elutasító vagy a félelemteli kategóriába sorolódnak, tehát bizonytalanul kötődnek. Nagyon sok alexitímiásra jellemző mind a magas kapcsolati szorongás, mind a magas elkerülés a kapcsolataikban.

Milyenek a kapcsolati szorongók?

Akinek magas a kapcsolati szorongása, annak az érzelmek azonosításával gyűlik meg a baja. Tehát nehézséget okoz számára, hogy felismerje a saját érzéseit és differenciálja, illetve megnevezze őket. A magas szorongása miatt nem tud kontrollt gyakorolni az érzelmei felett, így összezavarodik és nem tudja megkülönböztetni az egyes emóciókat, összekeverheti őket.

Milyenek a kapcsolati elkerülők?

Míg ha valakinek a kapcsolati elkerülése kiugró értékű, elsősorban az érzelmek kifejezése jelent nehézséget számára. Kerüli az érzelmekkel való foglalkozást, teljesen távol tartja az emócióit a tudatától. Ez a nagyfokú elkerülés kora gyermekkori traumatikus élményeknek “köszönhető”.

Az intimitástól való félelem

Az alexitímia és az érzések ki nem fejezése gyakran jár együtt az intimitástól való félelemmel. Mégpedig azért, mert a személy nem tudja, nem meri kifejezni a kötődéshez kapcsolódó érzelmeit, mint a ragaszkodás vagy a gyengédség. Ez a jelenség leggyakrabban olyan férfiak körében fordul elől, akik nagyon erősen azonosulnak a tradicionális maszkulinitás ideológiájával, mind elméleti, mind viselkedési szinten.

Férfiak normatív alexitímiája

Számos kutatás jutott arra az eredményre egymástól függetlenül, hogy a férfiak körében magasabb az alexitímia előfordulási gyakorisága, mint nők között. Azonban hamarosan rájöttek, hogy ennek oka nem a nembeli, hanem a neveltetésbeli különbségekben keresendő. Ugyanis a hagyományos férfi nemi szerep többek között magába foglalja azt is, hogy “az igazi férfi nem érzelgős, nem sír, hanem kemény, határozott és racionális”.

Ennek következtében azok a férfiak, akik gyermekkorukban ilyen nevelésben részesültek, nagyobb valószínűséggel mutatnak később, felnőttkorukban alexitímiás vonásokat, hiszen azt tanulták meg, hogy az érzelmeket kifejezni vagy azokkal foglalkozni nem helyénvaló számukra. A gondoskodáshoz és sérülékenységhez kötődő érzelmek és viselkedés a nők “feladata”, a férfinak ezzel foglalkozni nem szabad, ha el akarja kerülni, hogy femininnek tartsák.

Hogyan hat a hagyományos nevelés a férfiakra?

A tradicionális férfi nemi szerepnek megfelelő nevelésben részesülő és ezt elfogadó, eszerint viselkedő férfiak érzelemkifejezése sérültté válik. Megtanulja elnyomni az érzéseit, egészen addig, hogy a végére már a tudati szintre sem érnek el sok esetben.

Ezekre a férfiakra erősen jellemző az intimitástól való félelem és az elutasító-elkerülő kötődés, amik következtében több rövidebb, kevésbé elkötelezett párkapcsolatuk van, mint azon társaiknak, aki érzelemszabályozása egészségesen működik.

Ha hasznosnak találtad oszd meg és böngéssz a korábbi cikkek között is.

 

Felhasznált irodalom:

  • Fischer, A.R. & Good, G.E. (1997). Men and psychotherapy: An investigation of alexithymia, intimacy and masculine gender roles. Psychotherapy, 34(2), 160-170.
  • Humphreys, T.P., Wood, L.M & Parker, J.D.A (2009). Alexithymia and saticfaction in intimate relationships. Personality and Individual Differences, 46, 43-47.
  • Kauhanen, J., Kaplan, G.A., Julkunen, J., Wilson, T.W. & Salonen, J.T. (1993). Social factors in alexithymia. Comprehensive Psychiatry, 34, 330–335.
  • Kokkonen, P., Karvonen, J.T., Veijola, J., Laksy, K., Jokelainen, J. & Jarvelin, M. (2001). Prevalence and sociodemographic correlates of alexithymia in a population sample of young adults. Comprehensive Psychiatry, 42, 471–476.
  • Láng A. (2009). Érzelemszabályozás és kötődés összefüggései normatív mintában. Alkalmazott Pszichológia, 9(3,4), 5-17.
  • Levant, R.F., Allen, P.A. & Lien, M.C. (2014). Alexithymia in men: How and when do emotional processing deficiencies occur? Psychology of Men & Masculinity, 15(3), 324-334.
  • Montebarocci, O., Codispoti, M., Baldaro, B. & Rossi, N. (2004). Adult attachment style and alexithymia. Personality and Individual Differences, 36, 499–507.
  • Vanheule, S., Desmet, M, Meganck, R. & Bogaerts, S. (2007). Alexithymia and interpersonal problems. Journal of Clinical Psychology, 63(1), 109-117.
  • Wearden, A., Cook, L. & Vaugan-Jones, J. (2003). Adult attachment, alexithymia, symptom reporting and health-related coping. Journal of Psychosomatic Research, 55(4), 341-347.

Iratkozz fel az Életfűszerező Hírlevél listájára és értesülj elsőként az újdonságokról.

A feliratkozással kijelented, hogy elolvastad és megértetted az adatvédelmi szabályzatot.

close
így töltöm magam kihívás

Csatlakozz az 'Így töltöm magam kihíváshoz és tanuld meg eredményesebben kezelni a stresszt.

A feliratkozással kijelented, hogy elolvastad és megértetted az adatvédelmi szabályzatot.

Leave A Comment