nyiss ablakot a lelkedre
Kamaszkori kihívások szülői szemmel II.

A kamaszkort túl kell élni. Olyan időszak, ami tele van konfliktusokkal,  félelmekkel, krízisekkel mind a gyerek, mind a szülő részéről. Az előző cikkem folytatásában az identitás kialakulásának nehézségeiről olvashattok, elgondolkodhattok rajta, ti milyen krízisekkel találkoztatok és hogyan oldottátok meg ezeket.

A krízis

Identitásképzéshez szükséges a krízis – James Marcia az alapján vizsgálta az identitás kialakulását, hogy volt-e krízis, és lett e a krízisre megoldás. Az optimális eset, ha volt krízis, erre született egy megoldás – ebben az esetben kialakul az identitás. Amennyiben volt krízis, de az nem került megoldásra, következik a moratórium, ami a megoldás elodázását jelenti. A korai zárás azt jelenti, hogy a gyermek nagyon fiatalon elköteleződik egy megadott pályára, (pl. versenysportoló) ezért nem szembesül krízissel, mert az élete determinált mederben zajlik.  Ez a későbbiekben okozhat problémát, mert a család értékeit tette magáévá, kimaradt a keresési szakasz. Ha sem krízist, sem megoldást nem élt át, akkor identitásdiffúzió alakul ki, ahol a fiatal még nem köteleződött el, döntésképtelenség jellemzi.

A krízis tehát szükséges, és fontos, hogy a gyermek önmaga meg is oldja azt.

Milyen fejlődési krízisekkel szembesülhet a gyermek?

Az identitáskrízisben a magáról elképzelt vágyott kép és a valóság közötti különbség elviselhetetlennek tűnik a gyermek számára. Az internet tovább fokozza ezt a frusztrációt a tökéletesnek mutatott emberekkel, az emberszerű animációs lényekkel. Ebben a világban mindenki egyforma, mindenki tökéletes. A valóság pedig kezelhetetlen a gyerek számára. Ez okozhat zárkózottságot, érzelmi labilitást, evés- és alvászavart, a napjainkban oly gyakori számítógép függőséget.

A teljesítménykrízis az iskolai teljesítmény romlását jelenti, hátterében  többek között állhat szerelem, rossz szülői példa, vagy akár a szülő elleni lázadás is.

Az autoritáskrízis a lázadás megjelenése, ahol az én-határokat próbálja beállítani a gyermek. Akkor ölt testet intenzíven (agresszivitás, veszélykeresés, drogozás stb.) ha a gyermek nem tudja ezt a szülővel átélni – a szülő túl szigorú, túl megengedő vagy egyszerűen nem törődik a gyerekkel.

A szociális gátlás akkor alakul ki a gyermekben, ha túlzottan foglalkoztatja, mit gondolnak róla mások, emiatt szorongóvá válik társas helyzetekben, nem tudja kifejleszteni az önérvényesítési képességét. A depresszió, az öngyilkosság gondolata, a az önsértés az elégtelen megküzdési stratégiák, a rossz kortárs- és szülői minták nyomán kerülhet elő a tinédzsernél, általában valamilyen egyéb, akcidentális krízissel karöltve. Az utóbbiak olyan traumatikus események, amelyek nem általánosan, minden fiatal életében fordulnak elő, ilyen lehet a szülők válása, kudarcélmények, bántalmazás, haláleset.

Mikor van baj?

Minden dolog, amit a gyermeken tapasztal a szülő, ijesztőnek tűnik, de végig kell gondolni néhány dolgot. A leggyakoribb problémánál -a telefonozásnál- gondoljuk át a következőket:

Mire használja a kamasz a telefont? A barátaival beszélget rajta, esetleg videókat néz, tájékozódik, vagy játszik rajta egész nap? Ha játszik, és ezen a tevékenységen kívül semmi más nem érdekli – nincsenek baráti kapcsolatok, minden tevékenységet elhanyagol, akkor ez olyan probléma, amihez segítséget kell kérni. De az előbbi esetekben, megspékelve azzal, hogy amúgy is lusta a gyerek („nőnek a csontjai”) és nem szívesen jön ki a szobájából, nem olyan borzalmas a helyzet – a szülő szabályaitól, értékrendjétől függ, mennyit enged a gyermeknek.

A szociális gátlást – amely a Covid időszak óta sok gyermeknél problémát jelent, – a társas helyzetektől való szorongás jellemzi. A gyerek akkor tudja enyhíteni a szorongását, ha van alkalma gyakorolni ezeket, ha élményeket szerez. Erre persze sokszor nehéz rávenni, inkább az otthon biztonságát választja. Segíthet testvérrel/rokonnal közös program szervezése, motiváció keresése (pl. diákmunka, közösségi szolgálat együtt szervezése). Szélsőséges esetben érdemes szakemberhez fordulni.

A falcolás – önsértés – gyakran gyorsan terjed a közösségben – a lelki fájdalom testibe fordítása és annak kontrollálása megjelenhet vagányságként is, a határok feszegetéseként. Baj akkor van, ha ez megoldási stratégiát jelent, és nem menőségből történik. Öngyilkos gondolatai minden tinédzsernek vannak – a filmek, zenék gyakran misztifikálják, megszemélyesítik, heroizálják a halált, romantikus körítést adnak neki. A gyerekek gyakran mondják, hogy „Megölöm magam”, „Meghalok” – ezek kötőszavakként funkcionálnak náluk. Érdemes  elbeszélgetni a halálról velük, nagyon komoly patológiát jelent, ha konkrét módszert vázolnak fel, hogy hogyan képzelik az öngyilkosságot. Ebben az esetben azonnal szakemberhez kell fordulni.

A drogozás minden szülő rémálma. A fiatal kíváncsi. Sok dolgot kipróbál, kísérletezik. De mitől lesz egy fiatal drogos és egy másik nem? Itt megint a megküzdési stratégiákon van a hangsúly. Ha valakinek nincsenek olyan tanult módszerei, amivel boldogulni tud az életben, túl tudja tenni magát a kudarcokon, kríziseken, akkor pótszereket keres ezek elviselésére. Ez lehet drog, alkohol, játékfüggőség, más függőségek. Nem csoda, hogy sok drogos a hit segítségével tudja hátrahagyni a szert, hiszen az kapaszkodót jelent neki.

Összefoglalva

Nyugalom, nem fog csak úgy véletlenül rossz útra térni a gyerek! Annak mindig oka van. Ha mégis, visszatalál. Mi kell hozzá? Egy szeretetteljes, bizalmi kapcsolat, ami állít határokat, és ami a serdülőkor ideje alatt nem feltétlenül tűnik szeretetteljesnek, de mindenképp egy elszakíthatatlan, erős bázis a gyermek lelkében.

Hasznos volt számodra ez a bejegyzés? Iratkozz fel a hírlevélre, hogy elsőként értesülj az újdonságokról és a friss tartalmakról!

Téged is érdekel a pszichológia? Jelentkezz az Életfűszerező csapatába!

Szeretnéd, hogy még több értékes tartalmat készítsünk? Támogasd az Életfűszerezőt!

Iratkozz fel az Életfűszerező Hírlevél listájára!

Már több, mint 150 feliratkozó kapja kézhez hetente az Életfűszerező privát hírlevelét. Csatlakozz te is és értesülj elsőként az újdonságokról, cikkekről és "less be" a terápiás ülésekre!

A feliratkozással kijelented, hogy megismerted és elfogadod az adatvédelmi tájékoztatót.

Iratkozz fel az Életfűszerező Hírlevél listájára!

Már több, mint 150 feliratkozó kapja kézhez hetente az Életfűszerező privát hírlevelét. Csatlakozz te is és értesülj elsőként az újdonságokról, cikkekről és "less be" a terápiás ülésekre!

A feliratkozással kijelented, hogy megismerted és elfogadod az adatvédelmi tájékoztatót.

Ne bízd a szerencsére a pszichológusod megtalálását!

Pszichológushoz szeretnél fordulni, de megrémít a számtalan szakember lehetősége és a furcsa kifejezések, amiket a bemutatkozásukban olvasol? Nem tudod mitől lesz valaki jó szakember? Fogalmad sincs, hogy pszichiáterre, pszichológusra, analitikusra vagy kognitív terapeutára lenne szükséged?

Garantáltan jó pszichológust ajánlani nem tudok, de azt garantálom, hogy miután elolvasod ezt az e-bookot, minden információd meglesz ahhoz, hogy megtaláld a neked megfelelő szakembert.

Töltsd le az INGYENES útmutatót a Neked legjobb szakember megtalálásához!

Kijelentem, hogy elolvastam és megértettem az adatvédelmi szabályzatot. *

Csak értékes leveleket küldünk, spam-et sosem. Olvasd el az adatvédelmi tájékoztatónkat.

Leave A Comment