Bár már egyre elterjedtebb, hogy segítőhöz fordulunk, amikor valamilyen mentális problémát tapasztalunk magunkon vagy nehéz élethelyzetbe kerülünk, könnyű elveszni a rengeteg lehetőség között, főleg, ha nem is tudjuk, hogy adott problémával milyen szakembert kéne felkeresnünk. Ebben a cikksorozatban ahhoz nyújtok segítséget, hogy tudd, melyik szakembert érdemes felkeresned. A cikksorozat harmadik részében a pszichológiai módszerek lesznek terítéken.
Ha még nem olvastad a sorozat első két részét, érdemes azokkal kezdened:
- Mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között?
- Mi a különbség a sokféle szakpszichológus között?
Ha pszichológus keresésre adtad a fejed, a szakember végzettségén túl érdemes annak is utánanézned, hogy milyen módszerrel, módszerekkel dolgozik, hiszen fontos, hogy jól tudjatok együttműködni.
Ebben a cikkben abban nyújtok segítséget, hogy megismerd, milyen pszichológiai módszerek vannak, így ki tudd választani, hogy melyik szimpatikus neked és melyik, amelyiket mindenképp el szeretnéd kerülni.
Első körben megkülönböztetünk két nagy csoportot a módszereken belül, a verbális és a nonverbális pszichológiai módszereket. Továbbá csoportosíthatjuk a terápiás módszereket az alábbi szempontok szerint is:
Analitikus (mélylélektani) módszerek
Az analitikus módszerek a pszichológia tudományának születésétől kezdve jelenlévő módszerek. Elsőként Sigmund Freud dolgozta ki a pszichoanalízis módszerét, majd a tanítványi újabb és újabb módszereket dolgoztak ki utána, ki többé, ki kevésbé megtartva az eredeti módszer magvát.
Pszichoanalízis
Sigmund Freud nevéhez köthető, mindenki által ismert “páciens fekszik a kanapén” módszer. Ma már gyakran ülőhelyzetben történik, de ugyanúgy a szabad asszociáción van a hangsúly, azaz a páciens szabad folyást enged a gondolatainak és öncenzúra nélkül kimondja, ami megjelenik az elméjében. Ezáltal hozzáférhetővé válnak a tudattalan vágyak, félelmek és konfliktusok. Az analitikus szabadon lebegő figyelmével követi a pácienst és értelmezi a hallottakat. Értelmezéseit megfogalmazza a páciensnek is, akiben így megszületik a belátás, majd az átdolgozás során feloldódnak a konfliktusok.
A pszichoanalitikus terápia heti többszöri találkozást javasol és általában hosszú évekig tart, cserébe viszont a személyiség teljes egészével tud foglalkozni.
További információkat a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület honlapján találsz.
Aktív analízis
Az aktív analízis Freud egyik tanítványához, Wilhem Stekel nevéhez fűződik. Stekel rájött arra, hogy a terápia során nagy szerepe van a terapeuta személyének, ezért Freuddal ellentétben a terapeutának sokkal aktívabb szerepet tulajdonított. Mindemellett megőrizte az analitikus módszer elméletét.
További információk az Aktív Pszichoanalitikus Pszichoterapeuták Egyesületének honlapján található.
Jungi analízis
Carl Gustav Jung Freud barátja volt, azonban szakmai egyet nem értések következtében egy idő után eltávolodtak egymástól. Jung megcáfolta Freud néhány elméletét és önálló pszichológiai iskolát alapított, illetve önálló módszert dolgozott ki.
Jung módszerében szintén nagy hangsúlyt kap a tudattalan, azonban a személyes tudattalan mellett megalkotta a kollektív tudattalan fogalmát is, továbbá számos más személyiség-összetevővel foglalkozik.
A jungi terápia során az álmokon, illetve imaginációs gyakorlatokon keresztül nyerünk betekintést a tudattalanba. Ezzel a módszerrel alkalmazva is fejleszthető a teljes személyiség, ilyen esetben szintén évekig tart a terápia.
Jung módszeréről bővebben a Magyar C. G. Jung Analitikus Pszichológiai Egyesület honlapján olvashatsz.
Csoport analízis
Ahogy a nevéből következtetni lehet, a csoport analízis az analitikus pszichoterápia módszerét alkalmazza csoportos formában. Pont a csoportos mivolta miatt rendkívül hasznos tud lenni interperszonális konfliktusok esetén, hiszen biztonságos környezetben tudod megtapasztalni, hogy hogyan működsz és hogyan lenne érdemes funkcionálnod társaságban.
További információkat a Csoportanalízis honlapon találsz.
Dinamikusan orientált rövid terápia
A dinamikusan orientált rövid terápia analitikus hagyományokból táplálkozik, azonban sokkal fókuszáltabb, konkrét probléma megoldására helyezi a hangsúlyt és heti egyszeri találkozást javasol 20-30 alkalommal. Természetesen, ha az adott probléma megoldódott, fókuszváltással folytatható a terápiás munka.
Módosult tudatállapotot alkalmazó módszerek
Vannak olyan terápiás módszerek, amik módosult tudatállapotot alkalmaznak a tudattalan elérése és ezáltal a gyógyulás érdekében. A módosult tudatállapot elérhető relaxáció, imagináció, illetve hipnózis által. Egyik módszertől sem kell megijedni, mindegyik teljesen biztonságos, amennyiben hozzáértő pszichológus alkalmazza.
Relaxáció és szimbólumterápia
A relaxáció és szimbólumterápia módszere többféle módszert foglal magába. Ide tartozik többek között az általam is alkalmazott autogén tréning és a szimbólumterápia.
Az autogén tréning hasznos lehet stressz- és szorongás esetén, a szimbólumterápia jól alkalmazható önismereti céllal, illetve számos pszichés probléma esetén.
Relaxáció során az alváshoz hasonló módosult tudatállapotba kerülünk, így csökkenteni tudjuk a pszichés feszültséget és ráhatásunk lesz a testünk működésére.
A szimbólumterápia során szintén relaxált állapotba kerülünk, majd a terapeuta vezetésével különböző szimbólumokat jelenítünk meg a képzeletünk segítségével, és a későbbiekben ezekkel dolgozunk, mint a tudattalanunk képviselőivel.
További információ: Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület.
Hipnoterápia
A hipnoterápia a hipnózist használja a módosult tudatállapot eléréséhez. A hipnoterapeuta szuggesztikókkal teremti meg a páciensben a hipnotizált állapotot és így elérhetővé válik a tudattalan. Hipnózissal feldolgozhatók az átélt traumák (az egészen koraik is, amik még a beszédtanulás előtt történtek), beindíthatók a szervezet gyógyító folyamatai egy-egy betegség esetén, továbbá felszínre hozhatók és megoldhatók a tudattalan konfliktusok.
A hipnózisról számos tévhit kering, de hozzáértő, képzett szakember vezetésével semmilyen probléma nem történhet. A megbízható szakemberek listáját ide kattintva találod.
(Ha van rá igény, szívesen készítek majd egy cikket a hipnózisról bővebben is.)
Kognitív módszerek
A kognitív módszerek alapelmélete az, hogy a tünet (testi, viselkedéses vagy érzelmi) a kognitív értékelés miatt születik meg. Amennyiben a kognitív értékelés megváltozik, a tünet eltűnik.
Kognitív- és viselkedésterápia
Kognitív- és viselkedésterápiával célzottan lehet egy-egy problémán dolgozni és viszonylag rövid idő alatt érhető el eredmény vele. A pszichológus segítségével a kliens megtanulja, hogyan tudatosítsa a kognitív értékeléseit és hogyan változtassa meg őket a gyógyulás érdekében.
Sématerápia
A sématerápiát a kognitív terápiákból alakította ki Jeffrey Young a ’90-es években. A sématerápia elmélete szerint különböző maladaptív sémákkal rendelkezünk, amik a gyerekkorunkból erednek és ezek következtében szenvedünk a jelenben bizonyos tünetektől, kapcsolati konfliktusoktól, akár rendszeresen újra és újra. A sématerápia során feltérképezésre kerülnek a kliens sémái, a sémák kapcsolata a jelenlegi problémáival és elkezdődik a megoldásuk a kognitív- és viselkedésterápia eszközeivel.
(A későbbiekben a sématerápiáról bővebben is olvashatsz majd az oldalon, mert én ezen elmélet alapján dolgozom.)
Humanisztikus irányzatok
Személyközpontú pszichoterápia
A személyközpontú terápia megalkotása Carl Rogers nevéhez fűződik, aki hangsúlyozta, hogy a pszichoterápia során a terápiás kapcsolat az elsődleges gyógyító tényező.
A személyközpontú szemlélet alapjai mára szinte minden pszichológus munkájának alapját képezik.
Logoterápia
A logoterápia kidolgozója Viktor E. Frankl, aki a náci koncentrációs táborok megjárása után alkotta meg terápiás módszerét. Elmélete szerint minden ember keresi az élete értelmét, és amikor ezt nem tudjuk megfogalmazni, tapasztaljuk meg a depressziót, ürességet, létbizonytalanságot.
A logoterápia részletesebb megismeréséhez olvasd el Frankl Mégis mondj igent az életre című könyvét.
Egzisztencialista terápia
Az egzisztencialista pszichológia legjelentősebb képviselője Irvin D. Yalom, aki szerint az életben tapasztalt problémáink olyan általános, élettel járó dolgokból eredeztethetők, mint a halál, a szabadság, a magány vagy a jelentésnélküliség.
Az irányzat tanulmányozásához Yalom -nagyközönség számára írt- könyveit ajánlom.
Testérzésekkel kapcsolatos módszerek
Szomatoterápia
A szomatoterápiás irányzat azt vallja, hogy a test és az elme dualizmust alkot, egymástól nem különíthetők el. A terápiás munka során aktív bevonásra kerülnek a testélmények, ugyanis Reich azt hangsúlyozza, hogy az egész lényünk egy komplex memóriával rendelkezik, életünk történései lenyomatot hagynak a testünkön is, emlékeink nem csak az agyunkban raktározódnak el.
Bővebben az irányzatról itt olvashatsz, illetve ajánlom Joachim Bauer A testünk nem felejt című könyvét.
Mozgás- és táncterápia
A mozgás- és táncterápia egy nonverbális módszer, éppen ezért nagyon hasznos olyan betegek esetében, akiknek nehezített a beszédérzésük vagy a nyelvi kifejezésük, illetve gyerekekkel is jól alkalmazható módszer.
A terápiás alkalmak során növekszik a testtudatosság, alakul a testkép és mindezek következtében szorosabbá válik az egyén saját testével való kapcsolata.
Egyéb módszerek
EMDR
Az EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing) terápia egy újkeletű, de annál hasznosabb terápiás módszer. Leginkább traumafeldolgozásra használják, jó eredmény érhető el vele PTSD (poszttraumás stressz zavar) esetén is.
Az EMDR terápia során a traumatikus emlék felidézése közben a terapeuta különböző taktilis, vizuális, vagy audio stimulációkat ad a páciensnek. Az ingerek feldolgozásakor további képek, gondolatok, testérzések aktiválódnak, amikről a kliens folyamatosan beszámol. A stimuláció akkor ér véget, amikor az esemény felidézése már nem jár érzelmi megterheléssel.
További információk találhatók a Magyar EMDR Egyesület honlapján.
Család- és párterápia
A családterápia a 20. század közepén született az Egyesült Államokban. Alaptézise szerint az ember elválaszthatatlan része a környezetétől, azzal szoros kölcsönhatásban van. Családterápia javasolt családi problémák esetén, de akár egy-egy családtag nehézségekor is, főleg, ha az kihatással van a család többi tagjára.
Bővebben a családterápiáról itt olvashatsz.
Pszichodráma
A pszichodrámát általában csoportban szokták alkalmazni, de egyes elemei mára már átkerültek a család-, illetve az egyéni terápiákba is. A módszer rendkívül hasznos kapcsolati konfliktusok esetén, de hasznos az önismeret és a személyes hatékonyság fejlesztésében is.
A pszichodráma alkalmak során dramatikus elemeket használnak, eljátszanak bizonyos helyzeteket a résztvevők, meghatározott szempontok alapján.
Bővebben a Magyar Pszichodráma Egyesület honlapján tájékozódhatsz a módszerről.
Állatasszisztált terápiák
Az állatasszisztált terápiák szintén non-verbális módszernek minősülnek és ahogy a nevéből is következtethető, állatok bevonásával történik a gyógyítás. Különböző állatokkal dolgozó terápiák vannak, gyakori a lovas terápia, a segítő kutyát bevonó terápia, de előfordul macskával vagy egyéb állattal dolgozó pszichológus is.
Az állatasszisztált terápiák magas hatékonysággal alkalmazhatók gyerekeknél és nagyban segítenek csökkenteni a szorongást.
A pszichológusok általában nem egyetlen módszerrel dolgoznak, hanem integráltan használják őket a problémának megfelelően. Éppen ezért nem árt, ha tisztában vagy, hogy mit is takar az adott módszer, de a végső döntésedet ne pusztán a módszer alapján hozd meg, hanem a pszichológus bemutatkozását is vedd figyelembe, ahol leírja, hogyan dolgozik.
Továbbá a fenti lista nem teljes, száznál is több terápiás módszer létezik.
Melyik módszerre vagy részletesebben kíváncsi? Írd meg kommentben.
A következő cikkben azzal fogjuk körüljárni, hogy miért kerül ennyibe pszichológus segítségét kérni. Iratkozz fel a hírlevélre, ha nem szeretnél lemaradni róla.
Érdekel a pszichológia? Esetleg Te magad is pszichológus, pszichológus hallgató vagy? Szeretnéd minél több emberhez eljuttatni a tudásodat? Legyél az Életfűszerező szakmai tagja! A részletekről bővebben itt tudsz olvasni.