testi-lelki egyensúly
Önismeret | Hogyan mélyítheted el?

“Ismerd meg önmagad!” Valószínűleg nem életedben először hallod ezt a tanácsot, de vajon mit is jelent ez pontosan? Ebben a cikkben az önismeret témáját járjuk körül. Kitérünk arra, hogy miért fontos önmagunk megismerése és hogyan tudjuk elmélyíteni az önmagunkkal való kapcsolatot.

Mit jelent pontosan az önismeret?

Az énkép

Minden embernek van egy saját magáról, a saját személyiségéről kialakított képe, amit énképnek nevezünk. Ez magába foglalja az összes olyan reprezentációt, amit saját magáról igaznak gondol. Az énképünk gyermekkorunktól kezdve folyamatosan fejlődik és egyre összetettebbé válik.

Kezdetben, amikor megszületünk, nincsen semmiféle tudásunk önmagunkról, nem tudjuk magunkat különválasztani az elsődleges gondozónktól (általában az édesanya). Viszont ahogyan érünk, egyre inkább elkezdünk különálló személyiségként tekinteni magunkra. Ez a “dackorszak” idején válik egészen nyilvánvalóvá a szülők számára, amikor a gyermek rájön, hogy neki saját akarata van; el tudja dönteni, hogy mit szeretne felvenni, mit szeretne játszani.

A gyermek első pár évében a szülők visszajelzései alapján formálódik az énkép. Amikor viszont a gyermek közösségbe, főleg, amikor iskolába kerül, ez kiszélesedik a tanítókra és valamilyen szinten a kortársakra. Az első néhány év alatt óriási szerepe van ezért a tanító személyiségének és annak, amit visszajelez a gyermeknek, hiszen ezzel erősen befolyásolja a gyermek énképét. Nagyon nem mindegy, hogy a képességeit hogyan jutalmazza és a hibáit hogyan javítja ki, mert ezzel megalapozza, hogy mit fog gondolni később a gyerek a képességeiről felnőttkorában is.

Serdülőkorra a felnőttekről átkerül a fókusz a kortársakra, és az alapján alakul a tini énképe, amilyen visszajelzéseket, a barátaitól és az osztálytársaitól kap. Ebben az életkorban erősen meghatározódik, hogy mit gondol a szociális képességeiről és a kinézetéről.

Felnőttkorban pedig ezekből a korábbi tapasztalatokból kreált énkép létezik az ember fejében, és ezeket a tapasztalatokat, bár felüllehet írni újabbakkal, nagyon nehéz.

Tehát az énkép a magunkról alkotott kép, ami a tapasztalataink és mások visszajelzései alapján formálódik. Az pedig, hogy ez az énkép mennyire vág egybe a valósággal és mások rólunk alkotott képével, az önismereten múlik.

énkép vs énideál

Az én-ideál

Az énkép mellett a másik fontos fogalom az én-ideál. Ez azokat a tulajdonságokat foglalja magába, amilyenek lenni szeretnénk, ez az ideális énünk. Hogy az énkép és az én-ideál mennyire van közel egymáshoz, több tényezőn is múlik, de mind a túl nagy, mind a túl kicsi távolság önismereti hiányosságokra utalhat. Ha túl kicsi a távolság, vagy akár az énképünk szinte teljesen azonos az én-ideálunkkal, arra utal, hogy nem vagyunk tisztában a hiányosságainkkal és túlbecsüljük a képességeinket. Ha viszont túlságosan messze helyezkedik el egymástól a kettő, valószínűleg önértékelési problémákkal küzdünk, és nem vagyunk tudatában a képességeinknek, túlbecsüljük a hiányosságainkat.

Merj belenézni a sötétségbe!

Az önismeret egy egész életen át tartó folyamat. Nem egy cél, ahová el kell érni, hiszen sosem tudjuk kijelenteni azt, hogy most már eléggé ismerem magamat, vagy ha mégis, akkor rettentően pökhendinek tűnünk tőle. Önmagunk megismerése folyamatosan történik egészen a születésünktől kezdve, addig, amíg meg nem halunk. Többek között azért is fontos, hogy folyamatosan törekedjünk az önismeretre, mert állandóan változásban vagyunk, ezért könnyen lehet, hogy az a dolog, ami évekkel ezelőtt igaz volt ránk, ma már nem állja meg a helyét; ezt a változást is integrálnunk kell tudni az énképünkbe.

Ezen túlmenően pedig bármikor találhatjuk magunkat új élethelyzetben, új kihívás előtt, és fontos, hogy ezeket a tapasztalatokat be tudjuk építeni énképünkbe. Ehhez kapcsolódóan jutott eszembe, hogy egy kedves követőm nemrégiben az alábbi levelet küldte nekem: “Egyszercsak azt vettem észre, hogy a családom nélkül vagyok külföldön, a jelen helyzetben azt sem tudom, mikor jutok haza; sok veszteség ért ebben az évben, sajnos az apukámat is elvesztettem. Hirtelen egyedül maradtam önmagammal és arra jutottam, hogy gyorsan jóban kell lennünk, mert ez így nagyon nem lesz jó.” Hozhat olyan változásokat az élet, amik kibillentenek a megszokott egyensúlyunkból és újra kell kalibrálnunk magunkat, amihez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk saját magunkkal.

Az önismeret nehéz, sok időt és energiát igényel és sokszor rendkívül fájdalmas tud lenni. Ezek kétségkívül mind igazak, de az is biztos, hogy megszámlálhatatlan előnye mutatkozik annak, ha tisztában vagyunk a saját értékeinkkel.

Miért fontos az önismeret?

Segíti az életben való boldogulást

Ha tisztában vagy az erősségeiddel és a gyengeségeiddel egyaránt, sokkal hatékonyabban tudsz boldogulni az életben, akár a munka, akár a magánélet területén. Kisebb valószínűséggel jársz úgy, hogy pofán csap a valóság, mert teljesen mást gondoltál magadról, mint amit a tapasztalatod mutat.

Tudjuk min kell dolgozni

Azzal hogy tisztában vagy a gyengeségeiddel és a hiányosságaiddal, világosan látod, hogy mi az, amin dolgoznod kell magadban/magadon.

Tudjuk, mire tudunk támaszkodni

Emellett azt is tudod, hogy mik az erősségeid, mire tudsz támaszkodni, mire építhetsz, ha fejlődni szeretnél, akár a munka, akár a magánélet területén.

Jobban tudsz kapcsolódni önmagadhoz

Valójában kapcsolódni csak ahhoz tudsz, akit jól ismersz és nincs ez másként akkor sem, ha önmagadról van szó. Ismerned kell a jó és rossz tulajdonságaidat, a gyakori reakcióidat, hogy mit szeretsz és mit nem, mi motivál, mi a célod az életben, mit keresel a barátaidban, stb. Csak így tudod a legjobbat nyújtani magadnak.

Jobban tudsz kapcsolódni másokhoz

Igazi, mély barátságot azokkal tudsz kialakítani, akikkel jól ismeritek egymást, akikkel kitárulkoztatok egymás előtt. Ahhoz viszont, hogy ezt meg tudd tenni, tisztában kell lenned saját magaddal. (Egyébként a másokkal való kapcsolódás jó önismereti munka tud lenni). Tudnod kell, hogy a viselkedésetek interakciója miről szól. Tegyük fel, hogy mond valamit neked az egyik barátod, amivel nagyon megbánt téged. Ilyenkor, hogy ne sérüljön ok nélkül a kapcsolatotok, jó ha tisztában vagy azzal, hogy az, hogy megbántódtál, milyen arányban köszönhető annak, amit ő mondott és mennyiben annak, hogy téged az a dolog érzékenyen érint.

Vagy nézzünk egy másik példát, amikor nagyon bosszant téged valamelyik ismerősödnek a viselkedése. Egy önismeretre törekvő ember tisztában van azzal, hogy ez nagyobb részben szól róla (vagy akár teljesen), mint a másik emberről. Erre vonatkozik az a bölcs mondás, hogy “ha valamit nem szeretsz, rólad árulkodik nem a tárgyról”.

Módszerek az önismeret mélyítéséhez

Naplóírás

Tudom-tudom, mindig ezzel jövök (és kicsit néha vizet prédikálok, de bort iszom, mert elég időszakosan szoktam naplót írni), de bizonyítottan hatékony eszköz a naplóírás az önismeret fejlesztése esetében is. Azzal, hogy megfogalmazod a gondolataidat és az érzéseidet, vagy akár csak ezek foszlányait, összerendezed őket, teljes képpé formálod a kavargó halmazt, így közelebb jutsz önmagad megismeréséhez.

Önismereti csoportok

Az önismereti csoportba járás teljesen más érzést biztosít, hiszen egy elfogadó közegben fedezheted fel önmagad, ahol mások, a csoportban való működésed és feladatok elvégzése által teszel szert önismereti tudásra.

Számtalan önismereti csoport közül lehet választani, ezért azt ajánlom, hogy a rossz tapasztalatok elkerülése érdekében alaposan nézz utána, mielőtt jelentkezel. Figyelj arra, hogy képzett pszichológus legyen a vezető és lehetőleg ne egymagában, hanem egy társsal együtt vezesse a csoportot. Illetve sokféle módszer közül is válaszhatsz (dráma, művészet, tánc vagy egyéb mozgás, kognitív, hipnózis, autogén tréning, zene, imaginatív, stb.), ezért érdemes végiggondolni, hogy melyikben próbálnád ki magad szívesen, melyik áll hozzád a legközelebb.

Önismereti feladatok, tesztek

Ezt csak óvatosan ajánlom két dolog miatt is. Nagyon sok olyan teszt található meg az interneten, ami nem megbízható és kérdéses az érvényessége, illetve sok esetben a tesztek nem tükrözik mindig jól a valóságot. Mivel önkitöltősek, ezért egyrészt szándékosan, másrészt tudattalanul is befolyásolhatók a válaszok, és adott esetben jobban tükrözik az én-ideált, mint a valós énképet. Persze van létjogosultsága a teszteknek, de a szakmában önmagukban sosem használjuk őket a fentiek miatt.

Összefoglalva, jó móka teszteket kitölteni és önismereti munkára késztet, mert elgondolkodsz magadon a kérdések megválaszolása közben, illetve a kiértékelés elolvasása után is, de helyén kell tudni kezelni ezeket az eredményeket.

Mások visszajelzésének feldolgozása

Ahogyan fentebb említettem, a másokkal való kapcsolódás jó önismereti munka tud lenni, hiszen a másik ember tükröt tud tartani nekünk úgy, hogy meglássuk azt a részünket, amit egyedül nem vennénk észre. Éppen ezért fontos a másoktól kapott visszajelzéseket a helyén kezelni.

Nem tudok teljesen egyetérteni azzal a mostanában elterjedő nézettel, hogy minden kritikát le kell ráznunk magunkról, mert úgy vagyunk jók, ahogy vagyunk és a másik csak irigykedik. Nagyon fontos, hogy megtanuljunk különbséget tenni az a kritika között, ami tényleg csak szemétkedésből és kötözködésből történik és aközött, aminek van valóságalapja és építő jellegű lehet, ha hajlandók vagyunk vele foglalkozni.

Én azon a véleményen vagyok, hogy a kritikát meg kell hallgatni és végig kell gondolni, mert csak úgy tudjuk eldönteni, hogy melyik kategóriába tartozik. Azt a kritikát pedig, amit elsőre talán leráztunk magunkról, ha több embertől is megkapjuk, nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Mit nem szeretünk másokban?

Itt újra megemlítem azt, amit a másokkal való kapcsolódásnál írtam. A másik oldalon is, tehát “kritizálóként” is mélyülhet az önismeret azzal, ha végiggondoljuk, hogy miért fogalmazzuk meg azt a kritikát a másikkal szemben, miért nem tetszik nekünk az az adott dolog benne?

Ha valami nem tetszik, akkor az rólad árulkodik, nem a tárgyról.

Önreflexió

Itt jön képbe az önreflexió. Az összes fentebb felsorolt módszer önreflexiót igényel. Ez az a képességünk, amivel meg tudjuk vizsgálni a saját reakcióinkat, viselkedéseinket, érzelmi válaszainkat.

Önismeret pedig nincs önreflexió nélkül.

Muszáj időt és energiát szánni rá, akkor is ha nehéz és akkor is, ha fájdalmas az eredmény. Ha ezt elcsaljuk, akkor nem mélyül az önismeretünk, csak a már meglévő énképünket erősítjük meg, becsapjuk magunkat.

Amikor valami heves érzelmi reakciót vált ki belőled, állj meg egy kicsit (előveheted a naplódat is), és gondold végig, hogy miért reagáltál úgy. Próbálj minél mélyebbre ásni, ne elégedje meg az első válasszal, újra és újra tedd fel magadnak a kérdést, hogy “miért?”.

Tegyük fel, hogy beszélgetsz a partnereddel, és ő mond valamit, amin nagyon kiakadsz, rettentő dühös leszel. Tedd fel magadnak a kérdést, hogy miért? Valószínűleg az nem lesz jó válasz, hogy azért, mert bunkó, keress tovább. Talán azért, mert a szüleid is ezt vágták régebben a fejedhez? Igen, lehet, ez lesz az. Hogy érezted magad akkor. Megszégyenülve? Akkor most miért dühös lettél, miért nem szégyent érzel? Azért, mert ha dühös vagy, erősnek érzed magad és nem gyengének? Amint megjelenik egy pillanatnyi szégyen, haragos leszel? Mikor máskor gerjedsz még haragra? Az is megszégyenüléshez, kisebbrendűségi érzéshez kötődik? Vajon miért vált ez a megküzdési technikáddá? Mikor volt először, amikor a szégyen érzésére dühvel reagáltál és visszatámadtál? Mit ad ez neked, amikor vissza tudsz támadni, erősnek érzed magad tőle, a másik fölé tudsz kerekedni, vagy valami más?

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket érdemes magadnak feltenni és végiggondolni a válaszokat, esetleg leírni a konklúziót. Hatalmas löketet tud adni, ha rájössz valamire a viselkedésedben, ha megtapasztalsz egy aha-élményt.

Egyéni önismeret

Természetesen nemcsak csoportos, hanem egyéni önismeretbe is lehet menni, de mivel annyira drága, nem hallottam még olyan emberről, aki önszántából, pusztán önismereti célból választotta volna az egyéni formát. Azonban az, hogyha az önismereti munka során rábukkanunk valamire, amivel nehezen tudunk egyedül megbirkózni vagy úgy érezzük, hogy elakadtunk valami miatt, nagyon hasznos tud lenni egy szakember segítsége, aki csak ránk figyelve nyújt támogatást számunkra.

 

Ha tetszett a cikk, böngéssz a korábbiak között is, illetve iratkozz fel a hírlevélre, hogy minden héten értesülj az újdonságokról.

Iratkozz fel az Életfűszerező Hírlevél listájára és értesülj elsőként az újdonságokról.

A feliratkozással kijelented, hogy elolvastad és megértetted az adatvédelmi szabályzatot.

close
így töltöm magam kihívás

Csatlakozz az 'Így töltöm magam kihíváshoz és tanuld meg eredményesebben kezelni a stresszt.

A feliratkozással kijelented, hogy elolvastad és megértetted az adatvédelmi szabályzatot.

Leave A Comment