Múlt héten az önismeret volt a téma, ezen a héten pedig az önszeretet és önelfogadás lesz terítéken, mert ez a kettő nagyon szorosan összekapcsolódik és egyik sem elhanyagolható, ha kiegyensúlyozottan szeretnénk élni. Azonban nem könnyű elfogadnunk és megszeretnünk magunkat, ha abban nőttünk fel, hogy számos tulajdonságunk szerethetetlenné tesz minket vagy hogy nem szabad önteltnek lennünk, ezért nem mutathatjuk ki, ha például büszkék vagyunk magunkra.
Felnőttkorára a legtöbb ember olyanná válik, aki mások előtt (sokszor egyedül is) csak szidni képes magát, és másoktól várja, hogy ezt megcáfolják és dicsérni kezdjék.
Az önszeretet nem önimádás, nem nárcizmus
Legtöbbünk szülei -nem rossz szándékból- arra neveltek minket, hogy legyünk szerények, ne hangoztassuk a sikereinket, nehogy önimádónak tűnjünk. Persze, nem kellemes egy olyan emberrel időt tölteni, aki csak magáról és az ő nagyszerűségéről tud beszélni; de azt se felejtsük el, hogy mennyire fárasztó egy olyan ember társaságában lenni, aki állandóan szidja magát és csak legyint, ha megemlítjük a sikereit.
Egyfajta egészséges önszeretet elengedhetetlen a kiegyensúlyozott élethez. Tisztában kell lennünk az értékeinkkel is, nemcsak a hiányosságainkkal. Ettől még nem leszünk sem önimádók, sem nárcisztikusak. Az önimádó megnyilvánulás egyébként is csak egy felszíni tünete a nárcizmusnak; hiszen ez egy jóval összetettebb személyiségzavar ennél.
Miért nem elengedhető az önszeretet?
Ahhoz, hogy jól tudjunk kapcsolódni másokhoz és kielégítőek legyenek az emberi kapcsolataink, elengedhetetlen, hogy megszeressük saját magunkat. Ha nem vagyunk jóban magunkkal, nem tudunk jóban lenni másokkal sem, mert folyamatosan a saját hiányosságainkra fókuszálunk másokban is.
Hogyan kezdj el dolgozni az önszereteten?
Mélyítsd el az önismereted
Az önszeretethez nélkülözhetetlen az önismeret. Hiszen egyetlen másik embert sem tudsz szeretni, ha nem ismered. Így van ez akkor is, ha saját magadról van szó. Az önismeretről a múlt heti cikkben tudsz olvasni.
Álld meg önmagad kritizálását
Lehet, hogy most még úgy érzed, borzasztóan sok rossz tulajdonságod van, amit csak szidni lehet. Ezt a hiedelmet nem fogod tudni egyik napról a másikra megváltoztatni, ez teljesen irreális elvárás lenne. A viselkedésedet viszont meg tudod változtatni. Hagyd abba az önszidalmazást. Próbáld meg megállni, hogy társaságban magadat kritizáld. Ha valaki gratulál valamihez vagy megdicsér, csak fogadd el és köszönd meg, ne kezdj el magyarázkodni és bagatellizálni. Nehéz lesz az elején, de ahogy egyre inkább belejössz, úgy fog egyre könnyebben menni. Ahogy pedig szépen lassan megváltozik a viselkedésed, elkezdenek a gondolataid is átalakulni, ami majd maga után vonzza az érzelmi viszonyulásodat változását is saját magad felé.
Fordulj magad felé is úgy, ahogy másokkal tennéd, ahogy másoktól elvárnád
Nem szeretjük azoknak az embereknek a társaságát, akik folyton kritizálnak minket, mi se viselkedjünk így saját magunkkal.
Gyakorold az önegyüttérzést. Bizony, nem csak másokkal jó ha együtt tudsz érezni, hanem magad felé is együttérzést kell mutatnod. Ez nem önsajnáltatást jelent, csak annyit, hogy tisztában vagy azzal, mennyi mindent teszel magadért, hogy nem sikerülhet mindig minden, de attól te még értékes ember vagy. Minél többször fordulsz így magad felé, annál könnyebb lesz jóban lenned saját magaddal.
Nincsen instant recept az önszeretetre, a magunkba fektetett munka nem megspórolható.
Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal és böngéssz a korábbi cikkek között.